A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által szervezett Humans In Charge 2024 nemzetközi szimpózium világszinten kiemelkedő szakértőket hozott össze annak érdekében, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia etikáját, szabályozását, politikáját és irányítását érintő legfontosabb kérdéseket. A rendezvény, mely második alkalommal került megrendezésre, lehetőséget biztosított a világ különböző tájairól érkező gondolatvezérek számára, hogy megosszák tapasztalataikat és gyakorlati megoldásaikat az MI világában zajló gyors változások kezelésében.
A 2023-as első szimpózium sikerére alapozva az idei esemény két napos formátumban zajlott, amely lehetővé tette a témák mélyebb körű átbeszélését. Az MI irányításának fontossága még inkább kiemelkedett az MI technológiák gyors elterjedése és az EU MI rendelet végrehajtásának fényében. A szimpózium kiváló alkalmat biztosított a résztvevők számára, hogy aktív párbeszédet folytassanak és megvalósításra alkalmas információkat cseréljenek.
A rendezvény kiemelkedő előadói témaindító előadások, plenáris- és panelbeszélgetések, valamint workshopok során biztosítottak gyakorlati tudást és előremutató gondolatokat az MI irányításának operacionalizálásához. A szimpózium nemcsak egy globális közösség kialakítását támogatta, hanem lehetőséget adott a különböző szektorok képviselői – kormányzati, vállalati, akadémiai és nemzetközi szervezetek – számára a közös munka elindítására.
A Humans In Charge 2024 szimpózium megerősítette pozícióját a felelős mesterséges intelligenciáról folytatott globális párbeszéd kulcsfontosságú eseményeként, különös figyelmet fordítva a gyakorlati iránymutatásra és a közös cselekvésre annak érdekében, hogy az MI a jövőben is az emberi felügyelet és felelősségvállalás eszközeként működjön.
Hotel Danubius Hélia
1133 Budapest
Kárpát utca 62–64.
Koltay András megerősíti a mesterséges intelligencia társadalmi szerepének jelentőségét, kiemelve annak gazdasági és környezeti előnyeit, ugyanakkor hangsúlyozza az etikus alkalmazás, a megfelelő szabályozás és az átlátható működés fontosságát. Miután túl vagyunk a kezdeti túlzott lelkesedésen és kiábránduláson, kulcsfontosságú a világos szabályrendszer kialakítása, amely egyszerre támogatja az innovációt, és védi az emberi méltóságot, a szabadságot és a biztonságot.
Az előadás az MI jövőjéről és a társadalomra, környezetre, valamint az emberi interakciókra gyakorolt hosszú távú hatásairól vet fel alapvető kérdéseket. Arra ösztönzi a hallgatóságot, hogy a meglévő szabályozási keretek és a technológiai fejlődésen túlmutató, átfogó vitát folytasson: miként kívánjuk alakítani az ember és mesterséges intelligencia viszonyát a következő évtizedekben és évszázadokban? Az előadó rávilágít azokra a dilemmákra, amelyek az MI mindennapi alkalmazásaiból (például egészségügy, oktatás, gondozás, munkaerőpiac) és annak globális hatásaiból erednek.
Egy évvel a generatív mesterséges intelligencia (MI) kezdeti lelkesedése után a hangsúly az etikai szempontokról az elszámoltathatóság, a megfelelés és a komplex szabályozási környezet irányába tolódott el. A globális MI-előírások (pl. az EU AI Act és a készülő észak-amerikai törvények), iparági szabványok (ISO 42001), adatirányítási keretek (DAMA), valamint a beszállítók elszámoltathatósága együttesen egy többrétegű követelményrendszert alkotnak. A vállalatoknak az „elszámoltatható MI” érdekében e szabályozások, technikai leíró formátumok, strukturált ellenőrző listák és meglévő irányítási eszközök mozaikszerű összeillesztésével kell dolgozniuk.
Az előadás a mesterséges intelligencia-szabályozás és -standardizálás összetett ökoszisztémáját tekinti át, különösen az AI Act gyakorlati megvalósításának kihívásait. Rámutat, hogy a magas szintű jogi keretek – például az EU-s és nemzetközi (ISO/IEC) szabványok, valamint az európai testületek (CEN, CENELEC) által kidolgozott irányelvek – között nehéz eligazodni, mert ezek nem kínálnak azonnal alkalmazható, részletes útmutatókat. A standardok ugyanakkor elengedhetetlenek az implementációhoz, a kockázatkezeléshez és a minőségirányításhoz, amelyek harmonikus összehangolása időigényes, folyamatos erőfeszítést igényel.
A gyermekek egyre aktívabb szereplői a mesterséges intelligencia korszakának. Bár a gyors technológiai fejlődés kihívásokat hordoz, a hangsúly a kritikus gondolkodás, az önismeret és a támogató környezet kialakításán van, hogy a fiatalok az MI-t hasznos eszközként alkalmazhassák. Megfelelő iránymutatással és értékrenddel a gyermekek kreatív, magabiztos és együttérző újítókká válhatnak, és olyan jövőt formálhatnak, amelyben a technológia az emberi képességek kibontakozását segíti elő.
Az előadás a mesterséges intelligencia kormányzásának folyamatosan átalakuló terét mutatja be a közpolitika, a globális szabályozási keretrendszerek és a kapacitásépítési erőfeszítések összefüggésében. Rámutat arra, milyen kihívást jelent az innováció és a felelős felügyelet közötti egyensúly megteremtése, továbbá hangsúlyozza az „emberközpontú” szemléletmód szükségességét az európai, az ENSZ és a transzatlanti szakpolitikai színtéren egyaránt, annak érdekében, hogy az MI-technológiák a társadalmi érdekeket szolgálják.
A nyitó plenáris ülésen Kay Firth-Butterfield, Ansgar Koene, Brando Benifei, Mario Hernandez Ramos és Tilesch György a mesterséges intelligencia óriási lehetőségeit és az emberi jogokkal összhangban álló etikus keretek fontosságát vitatták meg. Kiemelték a globális együttműködés, különösen az EU MI-rendelet szerepét és az inkluzív felügyelet szükségességét. Egyetértettek abban, hogy az MI emberközpontú és felelős irányítás alatt kell maradjon.
Ezen a panelbeszélgetésen a Meta, az EY és a Microsoft szakértői egyaránt hangsúlyozták, hogy a világos szabályozás nemcsak bizalmat teremt, hanem az innovációt is ösztönzi. Rámutattak ugyanakkor, hogy a jogi keretek önmagukban nem elegendők, és etikus szemlélettel, széles körű bevonással, valamint MI-tudatossággal kell őket kiegészíteni. Megállapodtak abban, hogy a felelős fejlődéshez elengedhetetlen az együttműködés.
Akadémiai, kormányzati és vállalati szereplők arról vitáztak, hogyan védhetik egyszerre az emberi jogokat és ösztönözhetik az innovációt az EU MI-rendelet, a nemzeti stratégiák és a változó jogi keretek. Kiemelték a kiszámíthatatlan MI-viselkedés és a felelősségi kérdések jelentette kihívásokat, valamint az emberi ellenőrzés fontosságát. Egyetértettek abban, hogy csak összehangolt irányítás és előrelátó szabályozás tarthatja az MI-t a társadalmi értékek mentén.
Az UNICEF, az Egyesült Arab Emírségek Gyermekvédelmi Szövetsége, a Cambridge-i Egyetem és nemzetközi MI-szakemberek részvételével zajló panel kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia egyszerre hozhat előnyöket az oktatásban és fokozhatja az online visszaélések veszélyét. Hangsúlyozták a gyerekek körében tapasztalható digitális függőség aggasztó mértékét, valamint az életkornak megfelelő MI-tervezés fontosságát. Végső megállapításuk szerint a gyermekvédelemhez megfelelő szabályozás, szülői felügyelet és kritikai gondolkodás szükséges.
Védelmi, adóügyi, kiberbiztonsági és etikai szakértők elemezték, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a közigazgatást és a világhatalmi viszonyokat. Felhívták a figyelmet a „feketedoboz” jelenség veszélyeire, amelyek emberi kontroll hiányához vezethetnek, ha nincs kellő átláthatóság. Egyetértettek abban, hogy az etikus normák és a rugalmas együttműködés nélkülözhetetlenek az MI fejlődésének kordában tartásához.