A „Humans in Charge” szimpózium nyitó plenáris ülése neves szakértőket ültetett egy asztalhoz, akik meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia (MI) globális diskurzusának alakításában: Kay Firth-Butterfield, Ansgar Koene, Brando Benifei, Mario Hernandez Ramos és George Tilesch. A panelbeszélgetésben az MI kormányzásának, versenyképességének és emberközpontú alkalmazásának kérdéseit járták körül, egyszerre megfontolt és optimista hangnemben.

Brando Benifei, az Európai Parlament tagja és az EU MI-rendelet társ-jelentéstevője kiemelte, hogy az új jogszabály leginkább a magas kockázatú alkalmazásokra (például az egészségügyre, igazságszolgáltatásra, kritikus infrastruktúrára) összpontosít, és bizonyos, alapvető jogokat sértő MI-felhasználásokat teljesen tilt. Benifei szerint a következetes szabályozás elősegítheti a bizalomépítést és az innovációt, ám hangsúlyozta, hogy önmagukban a jogi előírások nem elégségesek. Az Európai Uniónak sürgősen ki kell építenie saját kutatás-fejlesztési és adat-infrastruktúráját, hogy versenyképességét megőrizze.

Mario Hernandez Ramos, az Európa Tanács Mesterséges Intelligenciával foglalkozó bizottságának elnöke rámutatott: testületük jogilag kötelező érvényű egyezmény megalkotását szorgalmazza, amelyet Európán kívül is bárki aláírhat. Ez lehetőséget ad közös emberi jogi, demokratikus és jogállamisági normák lefektetésére a kontinensen és azon túl is. Bár elismeri a politikai ellentétek nehézségeit, úgy véli, ez kulcslépés a globális együttműködés felé.

Kay Firth-Butterfield a nagyhatalmi átrendeződésre hivatkozva hívta fel a figyelmet a nemzetközi szervezetek törékenységére. Véleménye szerint az MI-vel kapcsolatos jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre való felkészüléshez új – vagy megerősített – nemzetközi fórumokra lenne szükség, ahol szakpolitikusok, vállalati vezetők és civil szereplők egyaránt részt vesznek a közös döntéshozatalban. A panelbeszélgetés rávilágított arra is, mennyire nehéz globális konszenzust teremteni, amelyet jól példáz az autonóm fegyverek szabályozásának eddigi kudarca.

Ansgar Koene, az EY globális MI-etikai és szabályozási vezetője kiemelte, hogy a szabványalkotás eddig többnyire technológiai szakértők terepe volt, ám sokkal befogadóbb folyamatra lesz szükség. A civil szféra és az állami döntéshozók korábbi és intenzívebb bevonása révén számos kockázatot megelőző módon lehetne kezelni – nem pedig csak utólag reagálni a problémákra. Emellett rámutatott, hogy a közbeszerzések megfelelő feltételeinek megszabásával az államok közvetlenül ösztönözhetik a felelős MI-megoldások elterjedését.

Eközben Dr. George Tilesch, a Phi Institute for Augmented Intelligence alapítója és elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékony MI-szabályozáshoz nem elegendő a jogalkotás. Ugyanilyen fontos a felelősségre vonható intézmények és közösségek kiépítése, amelyek az MI-fejlesztőket és -alkalmazókat elszámoltathatóvá teszik. Mindez megkívánja a polgárok MI-tudatosságának emelését is – a demokratikus vitákban való részvételtől kezdve egészen a munkaerőpiaci átrendeződésekre való felkészülésig.

A plenáris ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia képes pozitív irányban formálni az emberi életet, feltéve, hogy megfelelő egyensúlyt teremtünk az innováció és az etikai biztosítékok között. Legyen szó az EU MI-rendeletről, nemzetközi egyezményekről vagy ipari szabványokról, a kiszámítható, betartható szabályrendszer kulcsfontosságú. Ugyanakkor tudatában kell lennünk a technológia gyors fejlődésének és készen kell állnunk újabb és újabb MI-hullámok befogadására.

A Humans in Charge Szimpózium központi üzenete egyértelmű: csak a szabályozók, az üzleti szféra és a társadalom szoros együttműködésével érhető el, hogy az MI valóban az emberiség szolgálatába álljon. Ehhez nélkülözhetetlen a múlt hibáiból tanuló, előrelátó szabályozás, valamint az a szándék, hogy még idejében formáljuk a technológiát, mielőtt az formálna bennünket.