Gianluca Misuraca - Emberközpontú mesterséges intelligencia jövője a kormányzati szférában
Témaindító előadás
Egy inspiráló előadás során Gianluca Misuraca a mesterséges intelligencia gyors fejlődéséről és kormányzati, illetve társadalmi hatásairól értekezett. A Vissza a jövőbe című filmre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt technológiai forradalmaiból is tanulnunk kell, miközben megpróbálunk egy biztonságos és befogadó digitális környezetet kialakítani a jövő generációi számára.
A digitális kormányzás alapjaihoz való visszatérés
Misuraca rámutatott, hogy bár adatban, számítási kapacitásban és fejlett algoritmusokban nincs hiány, rengeteg alapkérdés még mindig megválaszolatlan. Tim Berners-Lee eredeti, nyílt és biztonságos internetre vonatkozó elképzeléseire hivatkozva kifejtette: a fejlesztőknek, döntéshozóknak és állampolgároknak szorosan együtt kell működniük, hogy a társadalom a lehető legtöbbet hozza ki a technológiából, miközben minimalizálja a vele járó kockázatokat, például az adatvédelem területén.
Miért fontos az emberközpontú MI?
Akárcsak a nyomtatás feltalálása egykor, a mesterséges intelligencia is alapjaiban változtatja meg intézményeink működését. Ugyanakkor a gépek továbbra is nagymértékben függnek az emberi irányítástól: a történelemből ismert „Mechanikus Török” esetéhez hasonlóan sokszor emberi intelligencia bújik meg a látszólag önálló rendszerek mögött. Misuraca elmondása szerint az emberközpontú MI lényege, hogy a rendszerek az emberek érdekét szolgálják, ne pedig kiváltsák őket. E szemléletet tükrözik olyan nemzetközi kezdeményezések, mint az EU AI Act tervezete vagy az ENSZ Global Digital Compact programja, amelyek a technológiai fejlődés igazságos és jótékony aspektusait helyezik előtérbe.
MI a kormányzati szférában
Misuraca kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az állami szektorban a döntéshozatal és a közszolgáltatások hatékonyságának növelésében. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a közigazgatás gyakran nem rendelkezik a szükséges készségekkel és szervezeti háttérrel. Egy brit kormányzati felmérés például azt mutatta, hogy a hivatalnokok 70%-a készséghiányt jelölte meg az MI bevezetésének legfőbb akadályaként, rávilágítva a sokoldalú képzés és továbbképzés sürgető igényére.
Tudományágak és kontinensek összekapcsolása
A szakember rávilágított a AI for Gov mesterprogram jelentőségére, amelyet az EU is támogat. A kezdeményezésben a design, a számítástechnika, a közigazgatás és az etika területén dolgozó szakértők közös képzését célozzák. Így születhetnek meg azok a „funkcionális specialisták”, akik a mesterséges intelligencia jogi, technikai és etikai vonatkozásait egyaránt átlátják. A programot az ENSZ is jó példaként említi, és jelenleg a UNESCO-val együttműködve globális szintre terjeszti ki annak céljait.
Cselekvésre való felszólítás
Misuraca szerint a mesterséges intelligencia nagy horderejű változásai nem oldhatók meg félmegoldásokkal. Olyan nemzetközi, emberközpontú összefogásra van szükség, amely a társadalmi jólétet helyezi előtérbe. Miközben a világ a metaverzum és más virtuális technológiák küszöbén áll, felszólította a kormányokat, az oktatási intézményeket és az ipari szereplőket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy az MI ne gyengítse, hanem támogassa az emberi képességeket. „Csak akkor érhetjük el mindezt,” – fogalmazott –, „ha a mesterséges intelligenciát valóban emberközpontú módon tervezzük és alkalmazzuk.”