Erdélyi Olívia - A szabványok mint a mesterséges intelligencia-szabályozás hiányzó láncszemei
Témaindító előadás
Egy lendületes és informatív előadás során Erdélyi Olívia bemutatta, hogyan válhatnak a szabványok hatékony eszközzé a mesterséges intelligenciára vonatkozó, összetett szabályozások betartásában. Előadásának elején rámutatott, hogy a növekvő számú jogszabály—mint például az EU AI Act—gyakran zavarba ejti a gyakorlati megvalósítással foglalkozó szakembereket. Erdélyi szerint a szabványok nem pusztán fakultatív kiegészítések, hanem nélkülözhetetlen, részletes útmutatást nyújtó eszközök, amelyek áthidalják a magas szintű jogszabályokban tapasztalható hiányosságokat.
Jogszabályok és szabványok viszonya
Erdélyi hangsúlyozta, hogy a „szabályozás” egy ernyőfogalom, amelybe beletartoznak a magas szintű jogszabályok (például az AI Act) és a részletesebb előírások, így a szabványok is. Míg a jogszabályok inkább általános célokat határoznak meg, gyakran hiányzik belőlük a mindennapi alkalmazáshoz szükséges technikai tartalom. Ebben segítenek a szabványok, amelyek konkrét, gyakorlati elemeket kínálnak a megfeleléshez.
Kiemelt szabványügyi szervezetek
Erdélyi rámutatott, milyen fontos a ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) és az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) szerepe. Közös műszaki bizottságuk, a JTC1, ezen belül pedig az SC42 alkotja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó szabványok fejlesztésének gerincét: ide tartoznak például az alapfogalmakat definiáló (ISO/IEC 22989), az adatirányítási, valamint a kockázatkezelési szabványok. Európai szinten a CEN és a CENELEC hasonlóan fontosak: ők nemcsak nemzetközi szabványokat ültetnek át, hanem olyan regionális igényekhez is igazodnak, melyeket az EU külön szabályoz.
Az összefüggések megértése
Különös nehézséget jelent annak tisztázása, hogy pontosan mit céloznak a szabályok: magát az MI-rendszert mint terméket vagy szolgáltatást, vagy pedig a fejlesztő és felhasználó szervezeteket? Más szabványok vonatkoznak ugyanis a termékekre (például a kockázatkezelés esetében az ISO/IEC 31001 és 23894, amely az AI Act 9. cikkével áll összhangban), és megint mások az úgynevezett minőségirányítási rendszerekre (ISO/IEC 42001, utalva az AI Act 17. cikkére). Ezen keretek összehangolt alkalmazása létfontosságú.
Tanúsítás és jövőbeli irányok
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos termék- és szolgáltatástanúsítás még gyerekcipőben jár. Erdélyi említette az ISO/IEC 17067 szabványt, amely meghatározza, hogyan kell kialakítani egy tanúsítási rendszert, de nem szab meg részletes AI-követelményeket. Hasonlóképpen, az ISO/IEC 17026 (tárgyi termékek) és 17028 (immateriális szolgáltatások) inkább alapot teremtenek, amelyre később felépülhetnek a mesterséges intelligenciához szabott követelmények. Erdélyi további fejlesztésekre számít, ezért azt javasolja, hogy az érintett szervezetek szorosan kövessék az eseményeket.
Felhívás cselekvésre
Erdélyi elismerte, hogy a mesterséges intelligencia-szabályozás és a szabványok jelenlegi rendszere kaotikusnak tűnhet, ugyanakkor arra buzdított, hogy a vállalatok ne halogassák a cselekvést. Meglévő szabványok bevezetése, még ha azok nem is tökéletesek, segíthet megőrizni a piaci bizalmat és a versenyelőnyt. Mivel a szabályozók és a szabványügyi szervezetek folyamatosan finomítják előírásaikat, a legjobb megoldás, ha az érintettek most kezdik meg a gyakorlati lépéseket, és ezzel előnyhöz jutnak a későbbiekben.
