A panelbeszélgetés középpontjában az emberközpontú mesterséges intelligencia (MI) kérdésköre állt: a jogi, társadalmi és gazdasági vonatkozásokat egyaránt érintő, gyorsan változó terület legújabb kihívásait és lehetőségeit vitatták meg a meghívott szakértők. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: John C. Havens (az IEEE Planet Positive 2030 globális igazgatója és az IEEE Global Initiative on AI Ethics alapító ügyvezető igazgatója), Erdélyi Olívia (vezető MI-kormányzási kutató), Viktor Vajda (a magyar Neumann János Nonprofit Kft. képviselője, a hazai MI-stratégia tanácsadója), Theodore Boone (a Dentons ügyvédje, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamara korábbi elnöke) és Tilesch György.

A panelbeszélgetés elején a résztvevők az EU AI Act jelentőségét tárgyalták. Bár többen is hangsúlyozták, hogy a jogszabály új adminisztratív terheket róhat a vállalatokra, ugyanakkor közérthetőbb normákat és nagyobb bizalmat hozhat létre. Ez a transzparencia összességében az európai versenyképességet is erősítheti. Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a hatékony MI-szabályozás kidolgozása csak nemzetközi együttműködésen keresztül valósítható meg. Történelmi példaként említették a nukleáris energiához kötődő nemzetközi együttműködést, rávilágítva a hasonlóságokra a magas kockázatú technológiák kezelése terén

Vajda Viktor részletezte Magyarország terveit az EU AI Act végrehajtásával kapcsolatban. A jogszabály hazai végrehajtásának kulcseleme egy új Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal létrehozása, amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál majd a hazai AI-projektek engedélyezésében és felügyeletében. Emellett megalakul egy Magyar MI Tanács, ahol az összes érintett hatóság (adatvédelmi, versenyjogi stb.) közösen dolgozik a szakmai iránymutatások és ajánlások kialakításán. Mindez azt a célt szolgálja, hogy Magyarország kiaknázza az MI által nyújtott lehetőségeket anélkül, hogy az alapvető emberi jogok vagy a társadalmi jólét sérülnének. A hallgatóság megtudhatta, hogy számos uniós tagállamban hasonló modellek körvonalazódnak, amelyek a tagállami és EU-s szintű koordinációt egyaránt erősítik a gyors fejlesztések idején.

Theodore Boone többek között az MI-vel összefüggő felelősségi szabályokat elemezte. Kiemelte a készülő uniós jogszabályokat, amelyek megfordíthatják a bizonyítási terhet: az érintett felhasználóknak nem feltétlenül kell bizonyítaniuk, hogy az MI-rendszer okozott kárt, hanem a fejlesztőnek vagy gyártónak kell bizonyítania, hogy nem. A mélytanulást és neurális hálókat használó rendszerek kiszámíthatatlansága tovább nehezíti a jogi felelősség megállapítását. Erdélyi Olívia hozzátette, hogy a jogi felelősség alapja a kontroll, amely a bonyolult, előre nem látható MI-rendszereknél gyakran hiányzik. A panel rámutatott, hogy összetett dilemmával állunk szemben: miközben védeni kell az áldozatokat, fontos az innováció ösztönzése és a társadalmi kockázatok mérséklése is.

John Havens szélesebb etikai és emberi szempontból közelítette meg a témát, hangsúlyozva, hogy az MI nem létezhet emberi adatok nélkül. A IEEE által kidolgozott globális MI-etikai szabványokra hivatkozva szót ejtett a kiskorúak adatvédelmének megerősítéséről, valamint az „őslakos adatszuverenitásról”, amely a kultúra és a nyelvi örökség tiszteletét is megköveteli. Felhívta a figyelmet az „innováció mindenáron” hozzáállás árnyoldalaira, és helyette inkább „megvilágosodást” (illumination) sürgetett: vagyis olyan fejlesztési irányokat, amelyek előmozdítják a társadalom jólétét, támogatják az esélyegyenlőséget, és óvják a bolygó korlátozott erőforrásait – különösen a vízkészleteket.

A beszélgetés zárásaként a panelisták egyértelművé tették: az idő sürget. Bár a felszólalók eltérő fókuszokkal – a szabályozási keretektől és felelősségi kérdésektől az etikai és stratégiai megfontolásokig – közelítettek a témához, mindannyian egyetértettek abban, hogy a MI fejlődését továbbra is az emberi értékeknek és érdekeknek kell irányítaniuk. A résztvevők szerint a jövő kulcsa a globális és lokális együttműködés, valamint a hosszú távú gondolkodás, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a fenntartható fejlődést. A közös konklúzió szerint nem elég a kockázatok minimalizálása: biztosítani kell, hogy az MI valóban az emberiség és a bolygó javát szolgálja, és ne pusztán technológiai, hanem társadalmi és ökológiai értelemben is értéket teremtsen.