Koltay a Gartner Hype Cycle példáját hozta fel, hogy bemutassa, miként haladnak a különféle technológiák — így a mesterséges intelligencia is — az eufórikus várakozásoktól a kiábránduláson át a reális, gyakorlati alkalmazásokig. Bár az MI lehetőségei hatalmasak, a kezdeti túlzott lelkesedést gyakran követi alulértékelés, ha a várakozásokhoz képest késik a kézzelfogható eredmény. A legizgalmasabb szakasz akkor következik, amikor körvonalazódik, miképp képes az MI valóban hozzáadott értéket teremteni anélkül, hogy felülírná emberi értékeinket és társadalmi normáinkat.

A mesterséges intelligencia területén tapasztalható gyors növekedés különösen látványos a média és szórakoztatóipar területén, ahol a személyre szabott tartalomkínálat áll az innováció középpontjában. Koltay rámutatott, hogy a médiaiparban az MI piaca 2023-ban közel 20 milliárd dolláros nagyságrendet ért el, és 2030-ig ötszörös növekedés várható. Felvetette ugyanakkor a kérdést: milyen társadalmi árat fizetünk mindezért? Hogyan változnak meg az információszerzés, a társadalmi párbeszéd, valamint a szólásszabadság és felelősség határainak értelmezési keretei?

Koltay 2024-et „mérföldkőnek” nevezte a mesterséges intelligencia szabályozásának szempontjából. Az Európai Unió elfogadta a világ első átfogó MI-rendeletét (AI Act), miközben Kína új szabályokat vezetett be a generatív MI használatára, az Egyesült Államokban pedig látványosan emelkedik az MI-hez kapcsolódó jogszabályok száma. Ezzel párhuzamosan peres eljárások sora indult—például médiumok és szoftverfejlesztők részvételével—az adatfelhasználás, a szerzői jogok és az MI-rendszerek tréningezéséhez felhasznált tartalmak jogszerűsége miatt. Koltay szerint ezek a perek jelzik azokat a szélesebb körű etikai és társadalmi konfliktusokat, amelyek a munkaerőpiaci hatásoktól kezdve a magánszféra védelméig terjednek.

Noha Koltay kiemelte az MI vitathatatlan előnyeit—például a hatékonyságnövelésben és az energiafogyasztás csökkentésében játszott szerepét—, hangsúlyozta a fejlesztés és bevezetés etikus kereteinek megteremtéséhez fűződő felelősséget. A társadalom és a jogalkotók feladata meghatározni azokat a „határvonalakat”, amelyek emberi méltóságunk, szabadságunk és biztonságunk megőrzését szolgálják. Csak jól átgondolt szabályozással és előretekintő megoldásokkal érhető el, hogy a mesterséges intelligencia ne a káros folyamatokat erősítse, hanem „az emberiesség és felelősségvállalás kulcsává” váljon.