Egy friss panelbeszélgetés során védelmi, adóügyi, kiberbiztonsági és etikai szakértők—köztük Drajkó László (Drill Software Security), Pecorario Alessio (Vatikán), Porkoláb Imre (Nemzeti Biztonsági Iroda) és Vágújhegyi Ferenc (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)—vitatták meg, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a közigazgatást és a társadalmat. Mindannyian rámutattak, hogy az MI gyors fejlesztése komoly felelősségi kérdéseket vet fel.

A beszélgetés eleinte az adózáshoz köthető MI-megoldásokkal indult, majd a technológia exponenciális terjedésének átfogóbb következményei kerültek előtérbe. Vágújhegyi Ferenc kiemelte a csalásfelderítés és a méltányosság biztosításának nehézségeit, amelyhez elengedhetetlen az emberi értelmezés. A katonai területet képviselő Porkoláb Imre a mezőgazdasági, ipari és információs forradalmakhoz hasonlította az MI-korszakot, hangsúlyozva annak rendkívüli fejlesztési ütemét.

A kiberbiztonság témájában Drajkó László a mesterséges intelligencia hasznossága és kiszámíthatatlansága közötti ellentétre hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a nagy modellek működését még a mérnökök sem értik teljesen. Az autonóm rendszerek terjedése fokozza a „feketedoboz-hatást,” így felmerül a kérdés, valóban az ember áll-e a középpontban. A panel emellett kitért az Egyesült Államok és Kína közötti versenyre, illetve arra, hogy az Európai Unió AI Act rendelete miként próbál lépést tartani a technológiai robbanással.

Pecorario Alessio vallási szemléletet hozott a beszélgetésbe, felidézve Ferenc pápa G7-es felszólalását az MI etikai vonatkozásairól. Rámutatott, hogy a morális és filozófiai megközelítések segíthetnek a digitális átalakulás erkölcsi kihívásainak kezelésében. Aldous Huxley és George Orwell példáira hivatkozva a panel tagjai leszögezték, hogy a bizalom és a felelős használat alapvető fontosságú, különösen az „agentic AI” közelgő korszakában, ezért mielőbbi szabályozásra, együttműködésre és etikai normákra van szükség, nehogy kicsússzon kezünkből az irányítás.