Milyen módon biztosíthatják a vezető vállalatok, hogy az AI-technológia használata és fejlesztése a fejlődés és az etikus gyakorlat egyensúlyát tükrözze? E kérdés állt a középpontban a 2024-es „Humans in Charge” szimpóziumon, ahol Bombera Krisztina moderálásával Jakub Turowski (Meta), Erik Slooten (EY), Adrián Gonzalez Sanchez (Microsoft) és George Tilesch folytattak élénk vitát. A beszélgetés rávilágított arra, hogyan lehet összehangolni a vállalati értékeket, a szabályozási követelményeket és az AI robbanásszerű fejlődéséből fakadó technológiai lehetőségeket, különösen az Európai Unió sokrétű és gyorsan változó szabályozói környezetében

A beszélgetés elején Turowski hangsúlyozta, hogy miközben a Meta egyértelműen elfogadja a szigorúbb szabályozások létjogosultságát, egyúttal egyértelmű iránymutatást és kiszámíthatóságot is vár az európai piacon. Rámutatott, hogy a digitális szabályozások „cunami-szerű” megszaporodása olykor megnehezíti az új AI-termékek bemutatását, és lassíthatja az európai versenyképességet. Slooten ehhez kapcsolódva kiemelte: a transzparens szabályozási keretek lényegesek, ugyanakkor a vállalatoknak nem célszerű pusztán kivárni, hanem aktív lépéseket kell tenniük a felelős AI-fejlesztés érdekében – beleértve a felhasználók tájékoztatását és a vezetői szintek oktatását.

A Microsoftot képviselő Gonzalez Sanchez felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentős AI-projektek kizárólag átfogó folyamatokkal működtethetők: hatásvizsgálatokkal, kormányzási mérföldkövekkel és „felelősségi bajnokokkal” még a tervezési szakaszban. Hangsúlyozta, hogy a vállalatok – a feltörekvő startupoktól a tech óriásokig – gyakran keresnek világos felelősségi és elszámoltathatósági elveket. Gonzales Sanchez szerint egyértelmű, közérthető szabályozás vonzó is lehet a befektetők számára, hiszen csökkenti az AI projektek kockázatait.

Turowski hozzátette: a kihívást nem maguk a törvények jelentik, hanem azok értelmezése és végrehajtása. Példaként említette, hogy a Meta hónapok óta vár az európai hatóságok egyértelmű válaszára azzal kapcsolatban, hogy felhasználhat-e nyilvánosan elérhető felhasználói adatokat a nyelvi modellek tréningje során. Egyértelmű mechanizmusok és nyílt konzultáció nélkül a fejlett AI-megoldások bevezetése lassulhat, sőt meghiúsulhat Európában.

Különös hangsúlyt kapott a deepfake technológiák terjedésével járó veszélyek kérdése – főként választási időszakokban. Turowski ismertette a Meta watermarking és észlelési megoldásait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „nincs csodafegyver” ebben a globális „fegyverkezési versenyben”. Gonzalez Sanchez kiegészítette: a védekezés már a tartalom létrehozása előtt kezdődik, például szigorúan engedélyezett avatar- és hangszintézis segítségével. Slooten a továbbiakban figyelmeztetett arra, hogy nem minden piaci szereplő fogja követni az etikus watermarking-eljárásokat, így újabb eszközökre és mesterségesintelligencia-alapú észlelési módszerekre is szükség lesz.

Noha a szabályozási helyzet ellentmondásos, a panelbeszélgetés összességében optimista hangot ütött meg: a felelős AI-alkalmazásban Európa jelentős vezető szerepre tehet szert, ha erősödik az együttműködés a kormányzatok, a vállalatok és a civil szféra között. „Szükségünk van szabályozásra” – foglalta össze Turowski –, „de fontos, hogy egyértelmű és következetesen alkalmazott legyen.” Slooten pedig kiemelte, hogy a felelős AI nem állhat meg a jogi megfelelésnél: a cégek teljes szervezeti kultúráját át kell hatnia, a termékfejlesztéstől a munkavállalói készségekig.

A beszélgetés összegzéseként mind a négy szakértő arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia átalakító ereje – megfelelő szabályok és értékek mentén – az emberiség javát is tudja szolgálni. Az etikus iránymutatás, az átláthatóság és az üzleti célok összehangolása révén az európai vállalatok megteremthetik a fejlődés és a közérdek egységét. A 2024-es Humans in Charge szimpózium így egyértelműen jelezte: az AI rohamos fejlődésével vállalatok és döntéshozók közös felelőssége, hogy az innovációt ne áldozzák fel a bizalom és a társadalmi értékek oltárán.