Brando Benifei a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló, készülő európai uniós jogszabályról

Videókapcsolaton keresztül, élőben beszélt a készülő uniós mesterségesintelligencia-rendeletről (MI-rendelet) a konferencia résztvevőinek Brando Benifei, az Európai Parlament olasz képviselője, az MI-rendelet egyik társelőadója. Elmondta, hogy az NMHH konferenciájának címe – Humans in Charge – Felelősségteljes irányítás a mesterséges intelligencia korában – tökéletesen összefoglalja azt, amit ők is szeretnének elérni az új közösségi jogszabállyal: egy emberközpontú, erős humán felügyeletet lehetővé tevő, a kockázatokat minimalizáló, az előnyök kihasználását ösztönző szabályrendszert.

A jogalkotási folyamat állásáról Benifei elmondta: tárgyalásokat folytatnak a tagállami kormányokkal az Európai Unió Tanácsában, hogy megállapodást érjenek el, és létrejöhessen a világ első, a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos kockázatokat horizontálisan kezelő, a benne rejlő lehetőségek kihasználását ösztönző szabályozása.

„Valójában az MI-rendelet alapgondolata egy nagyon nyilvánvaló kérdésből származik. El kell kerülnünk a mesterséges intelligencia körüli uniós piac széttöredezését. Közös piacra van szükségünk a mesterséges intelligencia területén, ami azt jelenti, közös jogszabályokra van szükségünk, hogy elkerüljük, hogy minden tagállam létrehozza a sajátját” – fogalmazott a képviselő.

A mesterséges intelligencia használatának magas kockázatú esetei

„Általános megközelítésünk az volt, hogy dolgozzunk a kockázatcsökkentésen: azonosítsuk azokat a kockázatokat, amelyek a mesterséges intelligencia társadalmunkba és életünkbe való belépése körül fennállnak – folytatta Benifei. – Ennek eredménye egy úgynevezett kockázati piramis, amely tartalmazza a leginkább kockázatos felhasználási eseteket, azokat, amelyek elviselhetetlen és értelmetlen kockázatot jelentenek. Értelmetlen a kockázat, amikor azt nem ellensúlyozza a társadalmunkra gyakorolt, eléggé egyértelmű pozitív hatás. Azonosítottunk tehát olyan területeket és felhasználási eseteket, ahol kifejezetten meg akarjuk tiltani a mesterséges intelligencia használatát.”

Példákat is felsorolt:

A magas kockázatú és mindenképpen szabályozandó felhasználási esetek közé sorolták, amikor szociális, jóléti jogok vagy állampolgári jogok képezik a kockázat tárgyát, amikor az álláskeresők profilozására, szűrésére alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, amikor a felhasználás a kritikus digitális infrastruktúrát érinti, amikor gyermekek egészséges fejlődéséről vagy a demokráciát érintő folyamatokról van szó.

Legyen felismerhető, ha a tartalmat mesterséges intelligenciával állították elő

Benifei parlamenti képviselő külön kitért a mesterséges intelligencia segítségével végzett tartalomelőállítás jelentette kihívásokra.

Mint mondta, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is azt akarja, hogy ezek a tartalmak legyenek felismerhetők. Illetve még egy céljuk van…

„Szeretnénk támogatást adni a tartalomelőállítóknak, művészeknek, kreatív szakembereknek, akik nem kapnak semmit, amikor azt az értéket, amit ők állítottak elő, a mesterséges intelligencia tanítására használják fel. Szeretnénk továbbá felvenni a harcot a dezinformációval szemben, amely elárasztja a jogszerű tartalmakat.”

Mikor lesz ebből jogszabály, és hogyan vezetik be?

Brando Benifei abbéli reményének is hangot adott, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet záró szavazására 2024 elején sor kerülhet, utána pedig elkezdődhet a fokozatos bevezetése és alkalmazása. De van itt még valami, a Bizottság ugyanis gyorsítana.

„Reméljük, sok szervezet, fejlesztő és intézmény csatlakozik majd az úgynevezett MI-paktum kezdeményezéshez, amelyet a Bizottsággal közösen indítunk be, és amely lehetővé teszi, hogy a jogszabálynak való megfelelés fokozatosan történjen meg a teljes hatályba lépésig” – mondta a politikus (lásd még: EU, Google to develop voluntary AI pact ahead of new AI rules, EU's Breton says).

Brando BenifeiAz Európai Parlament tagja, az EU Mesterséges Intelligenciáról szóló jogszabályának társelőadója